Ami engem megfogott bennük, a következő:
Talán valamikor említettem már, hogy gyerekkorom legemlékezetesebb nyarai azok voltak, melyeket falun töltöttem az én drága nagyszüleim házában, nagyapámmal, nagymamámmal, dédnagymamámmal. Persze ott volt az öcsém is, meg az unokatestvéreim. Minden nap új és új élmény, háziállatok, virágok, kiskert, szőlős a falun túl, a hegyen.
Nagymamám háza is a hegy alatt állt, olyannyira, hogy a ház végében lévő pince már a hegyoldalba volt vájva. Mesélték is a nagyszüleim, hogy a front idején gyakran bújtak oda, hol a németek, hol az oroszok elől.
A ház alatt, a veteményeskert végében málnabokrok burjánzottak, és sok-sok málnabokor volt a hegyen lévő kertben is, szőlő, kukorica, káposzta, sárgadinnye, meg még ki tudja mi minden társaságában.
Na, ez a kép tört elő belőlem ezeket a bizonyos mintákat látva. Persze a ház nem ugyanaz, hiszen a nagyszüleimé a hagyományos hosszú parasztház volt. De ennyi változtatás engedtessék meg...
Tehát a ház a Málna-hegyen az én változatomban a következő:
Nagyon meghitt minta sikeredett ügyes kezeid közül,a történet is tetszik!Én is szívesen emlékszem vissza ugyanígy a gyerekkoromra.........
VálaszTörlésMár rájöttem, hogy ez a Te blogod, Eszter....
VálaszTörlésde jó is lenne most egy kis friss málna.....
Nagyon kedves lett a minta .
Grazie per i free! Sono bellissimi!
VálaszTörlésAnto