azoknak, akik végigolvassák a bejegyzéseimet - és tudom, hogy sokan megteszik.
Szeretnék megosztani veletek néhány számomra érdekes fejleményt.
Tudjátok, hogy blogos életem elég rövidke múltat mondhat magáénak. A tavalyi tanév végén, júniusban vettem a bátorságot, hogy én is belevágjak saját blogom írásába. Írni nem szeretek, nem is voltak soha ilyen ambícióim, de a keresztszemezés egyre inkább kitöltötte a szabadidőmet, és szerettem volna megmutatni a munkáimat másoknak is. ( Egyébként ahogy visszanézem a korábbi munkáimat, én látom a fejlődést, és az ízlésbeli változást is.)
Nagyon óvatosan kezdtem, el is bizonytalanodtam, mert egy-két hónapig úgy láttam, csak magamnak írogatok. Aztán megjelent Főkolomp Zsuzsi, az első rendszeres olvasóm, és első kommentelőm. Nagyon kedvesen próbált lelket önteni belém, amiért igen hálás vagyok neki. Türelmes voltam, ahogy "kérte", és valami elindult - szép lassan kezdtem kommenteket kapni másoktól is, megjelent egy-egy újabb rendszeres olvasó. Egyre több ország jelent meg a statisztikámban, lám innen is, onnan is megnézték egy-egy bejegyzésemet. Ez nagyon motiváló tényező, ti is tudjátok!
Na persze a karácsonyi játékom is segített, de úgy érzem, a tervezgetés, és a saját ingyenes mintáim rendszeres közzététele adta meg az igazi nagy lökést...
Megpróbáltam magamnak újabb és újabb célokat kitűzni: legyen egyre több rendszeres olvasóm, érjem el az 500, majd 1000 látogatót, nézzenek 10-20... országból.
Ahol most tartok, bár számlálóm még nincs, de lassan azt is bevethetem:
31 rendszeres olvasó, látogatók nagyjából 25 országból, melyek között szerepel például Omán, amin igen meglepődtem, illetve valakik Japánból és Brazíliából, akik szinte napi rendszerességgel megkeresnek.
Az eddigi napi nézettségi rekordom 89 látogató volt, ami ma igencsak megdőlt. Most 133-nál tartok, és még nincs vége a napnak...
Eddigi összes látogatóm meghaladta a 2300-at, aminek szintén nagyon örülök, persze most már nagyobb léptekben gondolkodom, és remélem, februárban elérem a 3000-et.
És most visszautalnék Mankára - ő a mások által kihímzett mintáinak fotóit felvitte a Pinterest-re. Én eddig nem is hallottam erről az oldalról, de a bejegyzése nyomán rákerestem, és jópofa dolognak tartom. Ma délben például egy amerikai hölgy feltette a legújabb mintámat a Pinterest gyűjteményébe, és este, amikor hazaértem, rajta keresztül már további 15 amerikai keresztszemező Pinterest albumában is megtaláltam a mintámat. Őrület!
Az amerikai tapasztalataim egyébként azok, hogy nemigen kommentelnek, eddig többszáz megtekintésből egy megjegyzés ékezett. A leghelyesebbek a hazai olvasókon kívül az olaszok, lehet, hogy azért, mert olaszul beszélek, és én is hagyok náluk szép számmal megjegyzéseket. Rendkívül kedvesek, szívesen barátkoznak, bár ezt eddig is tudtam róluk.
És most újabb köszönet illeti a magyar "blogtulajdonos" olvasóimat, köszönöm, hogy rendszeresen megosztják velem ( és a blogon keresztül mindenkivel) gondolataikat, véleményüket -, s kiemelten gondolok itt Főkolompra, The E.Art Emőkére, Mammkára, Mankára, Timire, és persze a többiekre is.
Nagyon kíváncsi lennék a ti tapasztalataitokra is, bár tudom, régebben blogoltok, bőven meghaladtátok az én "rekordjaimat".
Grazie a te che metti a disposizione così tanti schemi tutti belli ed originali.
VálaszTörlésTeresa
Én is olvaslak Téged, és bár ezerszer megfogadom,hogy kommentelek, ez nem mindig jön össze... Számomra ugyanolyan fontos a figyelem, az egymásra figyelés, mint ahogy neked. Ha rákattintok egy olyan blogra, ami a xszemekről szól, akár teljes egészében, akár részben, akkor azt biztos hogy felveszem rendszeres olvasásra!!! Ilyen értelemben el lehet képzelni hány blognak vagyok követője....:)))) Van olyan blog, aminek csak 2 követője van (én vagyok az egyik) és mégis olyan lelkesen vezeti a tulajdonosa....
VálaszTörlésEgy darabig fontos volt nekem is, hogy hány követőm van, de rájöttem, hogy nem ez a lényeg.... Van olyan blog, akinek 150 követője van,és azt látom, szinte senki nem hagy nála kommentet... miért??? Mert ő is ilyen passzív, ő sem szól senkihez. Én olyan boldog vagyok hogy bár nincs többszáz követőm, mégis szinte az összes bejegyzésemre írnak, nem is egy hozzászólást, hanem 5-10 kommentet. Igyekszem én is odafigyelni a többiekre. Téged is nézegetlek mindig, igyekszem erről "nyomot hagyni" ezentúl...;)
Én csak nemrég találtam rá a blogodra, de nagyon tetszenek a mintáid :o)!
VálaszTörlésAz olvasók száma nem igazán mérvadó, hisz valóban sokan csak bejelölnek, de nem hagynak megjegyzést. Én őszintén szólva nem is bánom, mert akik viszont hagynak megjegyzést, azt tudom, hogy őszintén teszik és szeretetből!
Igazatok van és örülök, hogy leírjátok mindezt, mert a közvetlen környezetemmel nem tudok érdemben konzultálni ezekről a dolgokról!
VálaszTörlésEszter , Anikhoz tudok csatlakozni.... Eleinte valóban fontosnak gondolja az ember és nagyon izgalmas dolognak is,hogy mennyien nézik és honnan, hány követője van, hány kommentet kap stb.nagyon inspiráló , persze , és fontos a visszajelzés , de azért talán mégsem csak ez a lényeg... egyébként őszintén mondom , a túl nagy nézettség néha teher is lehet ...
VálaszTörlésés nem mindig csupa méz folyik a netről az ember felé...
Azért csináld amit csinálsz, mert örömet okoz neked és mert nem tudod nem csinálni....és ne azért hogy 1000 látogatót hozzon ..... és így azt az örömet, amit a kézimunkáid elkészítése vagy a mintáid megtervezése neked magadnak okoz, talán egy kicsit át tudod adni azoknak is, akik megnézik a munkáidat vagy majd elkészítik a mintáidat.
Köszönöm Manka! Tudom, hogy úgy van, ahogy írod, csak hát ezekből az adatokból tudom egyenlőre lemérni, másoknak is fontos-e, hogy teszem, amit teszek. Emlékszem a régi posztodra kellemetlen élményekről...Nekem most nagy örömet okoz mind a tervezés, mind a hímezgetés, ebben nincs hiba. Úgy érzem, kiteljesedtem ezzel a dologgal, mert valami megmagyarázhatatlan hiányzott az életemből. Az, hogy alkothatok valamit.Mindig a határmezsgyén mozogtam, azzal, hogy képzőművészetibe készültem, hogy iparművészetin tanultam a pedagógusság mellett. Most ez jelent sokat számomra. És persze ott van az a fránya maximalizmusom, ami sokszor problémát okozott már, lásd pl. a lányom felvételijét is, vagy amit tegnap Emő jó szándékkal " megszólt" a tökéletességre törekvésemmel kapcsolatban - és amire azért nem reagáltam, mert túl bonyolult, hogy itt beszélgessünk róla...
VálaszTörlésRemélem, a kellemes élményből lesz több, és nektek is ezt kívánom!
Az Iparművészetire jártál?????Óóóóó! Én "csak" a Kisképzőbe,de nagyon szerettem!!!!!:)
VálaszTörlésCsatlakozom az előttem szólókhoz. Nekem is eleinte fontos volt, hogy hány követőm van. Nem tudom, jártál -e már a blogomon, ott láthatod, hogy majdnem 100-an vannak, ennek ellenére sokszor nem, vagy alig kapok én is kommentet. Eleinte szomorkodtam miatta, de azután rájöttem, hogy ez még nem jelenti azt, hogy nem is olvassák, amit írok. Bizonyíték erre az a bejegyzésem, amiben leírtam, hogy babát várok. Oda nagyon sok gratulációt kaptam és ebből látszott is, hogy sok "zugolvasóm" van. Nekem sincs egyébként mindig energiám megjegyzést hagyni, vagy épp vacakol a gépem (elég öreg jószág már) és nagyon lassú. Tényleg csak az számít, hogy neked örömet okoz a blogolás és a mintatervezés, a többi már csak hab a tortán. :-)
VálaszTörlésÚgy látom, megmozgatott titeket az esti bejegyzésemet, és ez az, amit szerettem volna.Őszinte véleményeket, tapasztalataitokat. Hiszen ti már nem vagytok kezdők ebben a műfajban, sok mindennel , sokféle olvasóval találkoztatok. Köszönöm még egyszer. Egyébként kezdettől úgy gondoltam, csak a munkáimról szól a blog, nem keverek bele mást. Tehát a valószínűleg meggondolatlan kizökkenésem után legjobb, ha ehhez tartom magam.Szép napot, kellemes hétvégét nektek!
VálaszTörlésHi, thank you for the wonderful free charts. I like your blog.
VálaszTörlésHugs,
Susan
Egyszer azt olvastam,"ha valaki alkot,azt szeretné megmutatni a világnak"Ezzel persze nem mindenki van így,de én pl.igen.Nagyon szeretem a visszajelzéseket,a pozitív és negatívat is egyaránt.Igen,a negatívat is,mivel szeretem az őszinte,építő jellegű kritikát,nem a rosszindulatú vagy irígy megjegyzéseket.Azt hiszem kell a visszajelzés,hogy igen érdemes csinálnia az embernek amit csinál,hiszen a családtagok,barátok lehetnek akár elfogultak is.Hiába van 150valahánykövető,amikor max 10 bejegyzést kapsz....a többi nem tudom miért követ. :-S Viszont az a fontos,hogy örömöt szerezzen neked,kiteljesedj abban amit csinálsz,hiszen ez a hobbid,az ízlésed jó,szépen dolozol,Eszer hajrá,csak így tovább!
VálaszTörlésKöszönöm a biztatást, Emőke, nagyon helyes vagy azzal a lelkesedéssel, és őszinteséggel, amit mindig kiérezni a kommentjeidből!
VálaszTörlés